Cloud szolgáltatás jogi háttere

A "Cloud akkreditációs eljárások és központ kifejlesztése" (röviden CLAKK) projektünk egyik igen fontos eleme, hogy körüljárjuk a felhő szolgáltatások nyújtásánál felmerülő jogi kérdéseket.
Az alábbiakban összegeztük a releváns (2013. október) jogszabályokat:

1. Közvetlenül a felhőszolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás

A felhőszolgáltatást közvetlenül szabályozó jogforrás a magyar joganyagban nincsen. A felhőszolgáltatás fogalmát magyar jogszabály nem ismeri, nem definiálja.
Jogforrásként nem vehető számításba, de a rövid távon is szükségesnek mutatkozó jogalkotásban és a gyakorlati jogalkalmazásban egyaránt figyelmet érdemel a PSZÁF alábbi körlevele:

• 4/2012. számú Vezetői körlevél a pénzügyi szervezeteknél a közösségi és publikus felhőszolgáltatás igénybevételéből eredő kockázatokról (2012. július 18.)

2. A felhőszolgáltatást közvetve érintő jogszabályok

Azok a jogszabályok, amelyek – nem a felhőszolgáltatásokra specializáltan, de arra is vonatkoztathatóan – szabályoznak egyes lényeges, különösen adatvédelmi kérdéseket, továbbá amelyek módosításra, kiegészítésre szorulnának annak érdekében, hogy a felhőszolgáltatás lehetőségeit az adott területen (akár a felhőszolgáltatás feltételeinek meghatározásával, akár a felhőszolgáltatás alkalmazásának kifejezett kizárásával) egyértelművé tegyék:

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (elsősorban a 13/A-C. §§-ok)
• 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
• 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
• 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
• 2008. évi XXI. törvény a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól
• 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
• 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

3. Tágabb jogi háttér

A felhőszolgáltatás általános kereteit biztosító alapvető törvények és néhány egyéb, törvényi és alacsonyabb szintű jogforrás, amelynek különösen akkor lehet jelentősége, ha a közigazgatási informatika területén megjelenhetnek a felhőszolgáltatók:

• 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (pl. 75-83. §§-ok)
• 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (pl. 300. §)
• 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról
• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (pl. 201. §)
• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
• 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
• 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről
• 2010. évi CLVII. törvény a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól (elsősorban 16-35. §§-ok)
• 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről
• 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról (elsősorban a 11. §)
• 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról
• 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről 

Összegző joganyag itt tölthető le.